Az Európai Unió összeterméke 2020 második negyedévéhez viszonyítva - felülmúlva az elemzői várakozásokat - 13,2%-kal bővült.

A COVID-19 világjárvány gazdasági következményei 2020-ban jelentősen befolyásolták a nemzetközi és a magyar gazdaság teljesítőképességét, a 2021 első negyedévében fellobbanó harmadik hullám pedig további kihívások elé állította a járvány okozta gazdasági válság elleni küzdelmet.

A globális gazdaság 3,2%-os zuhanását követve a gazdasági aktivitás 2021 első negyedévében az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult: az első negyedévben a kínai gazdaság éves alapon 18,3%-kal növekedett, míg az USA összterméke jóval szerényebb, 0,4%-os növekedést mutatott. Európát azonban a járvány harmadik hulláma különösen súlyosan érintette, a pandémia év eleji terjedése miatt kevésbé érvényesült az USA és Kína felől fokozatosan helyreálló külső kereslet pozitív hatása. A legtöbb európai országban bevezetett szigorú korlátozásokat csak április elejétől kezdték el feloldani, amelynek eredményeként az első negyedéves GDP 1,3%-kal maradt el a 2020 első negyedévében megtermelt összterméktől. A korlátozó intézkedések áprilistól kezdődő fokozatos feloldása miatt a júliusban megjelenő előzetes európai növekedési adat elmaradt az amerikai növekedési adattól: míg az USA-ban a második negyedévben 6,5%-kal nőtt a GDP, addig az EU-ban 1,9%-kal. Éves bázison az unió összeterméke - előzetes adatok alapján - második negyedévben a 2020 második negyedévi 14,6%-os visszaeséssel közel egyenértékű növekedést mutatott: 2020 második negyedévéhez viszonyítva a GDP (felülmúlva az elemzői várakozásokat) 13,2%kal bővült A világ ipari termelése a kínai és amerikai megrendeléseknek köszönhetően már 2020 negyedik negyedévére ledolgozta a járvány okozta visszaesését. Kínában az ipari termelés ösztönzésének köszönthetően idén a várakozások szerint 8-8,5%-kal, míg az USA-ban az év elején meghirdetett, főként belső keresletet támogató- fiskális csomagok következtében 6,8-7%-kal nőhet a gazdaság, míg az Európai Unióban 4,7-5%-os növekedést várnak. A legfrissebb IMF becslés szerint a globális GDP 2021-re várt növekedési üteme 6% lehet, amely az elmúlt 80 év öt recessziójának eddigi leggyorsabb kilábalását jelentheti, ugyanakkor a növekedés tartósságát a megjelenő új vírusvariáns miatt továbbra is bizonytalanság övezi.

Hasonlóan a nemzetközi trendekhez, 2021 év végére a támogató gazdaságpolitikának köszönhetően a magyar GDP növekedése 6% körül várható. Az idei év első negyedévét alakító harmadik hullámmal szemben a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult: az év első három hónapjában, 2020 utolsó negyedévéhez képest 2%-kal nőtt a GDP, míg 2020 első negyedévhez képest 1,6%-kal csökkent, részben a járvány által még alig érintett 2020 első negyedévi magas bázishoz viszonyítva. Az augusztus közepén megjelenő második negyedéves magyar GDP adatot várhatóan a szolgáltatási szektor fokozatos helyreállása befolyásolja jelentősen. Mind a májusig megjelenő külkereskedelmi adatok, mind az ipari termelési és építőipari adatok az EU felől érkező kereslet lassulását mutatják, így a második negyedévben GDP termelés oldali tényezői közül a szolgáltatási szektor kibocsátása lesz meghatározó.

Az áprilisban megjelenő magas inflációs adatot még nem követte monetáris politikai irányváltás, ugyanakkor a fokozódó inflációs nyomásra reagálva június 22-én az MNB elindította kamatemelési ciklusát a tartós inflációs kockázatok elkerülése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében. Július 27-én újabb 30 bázispontos kamatemelésre került sor, ennek következtében 1,2%-ra nőtt a jegybanki alapkamat. A jegybank közlése szerint további, havi alapkamat-emelés várható, amíg a mostanában 5% feletti infláció 3% közelébe nem süllyed, amit az MNB csak 2022-re prognosztizál. Amennyiben a jegybank tartja magát ehhez a bejelentéshez, év végén a jelenleginél jelentősen magasabb alapkamat várható, ez a várakozások szerint elősegítheti a forint árfolyamának némi erősödését.

Az MNB várakozásai szerint többek között az Eximbank válságkezelő hitelkereteinek igénybevételével együtt 2021-ben a gazdasági aktivitás javulásával 8-10% körüli vállalati hitelállomány-növekedés várható. A pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállománya 2021 első negyedévben (2,6 százalékpontos éves lassulás mellett) 6,8%-kal nőtt, míg a hitelállomány a kkv-szektorban 17%-kal bővült. A vállalati forinthitel-kamatok mind a nagyösszegű, mind a kisösszegű hitelek esetében emelkedtek (átlagosan 12 illetve 29 bázisponttal).