a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége.

tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

egy létesítmény eszközeinek megvásárlása, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell minősülniük;

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

legalább három évig a vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

a CLLD-stratégia vagy az EIP operatív csoportja valamely projektjének előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei;

jóváhagyott műveletek végrehajtása;

a csoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása;

a CLLD-stratégia vagy az EIP operatív csoport projektje megvalósításának irányításához kapcsolódó működési költségek;

az EIP-közösség vagy a CLLD-stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

személyzeti költségek;

irodai és adminisztratív költségek;

utazási és szállásköltségek;

külső szakértői és szolgáltatási költségek;

berendezések költségei;

infrastrukturális és építési beruházások költségei.

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

semmilyen piacon nem működtek még;

az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;

olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át.

a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (9) bekezdésben említett teljes összegét;

az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében nem kapcsolódik az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy a független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozáshoz, kivéve, ha az új entitás vonatkozásában teljesülnek a kkv-fogalommeghatározás feltételei.

azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek valamely piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket, a biztosított kockázatfinanszírozás 10 %-a;

az e cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozás 40 %-a;

az (5) bekezdés c) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott befektetés esetében és az (5) bekezdés b) pontjában említett hétéves időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani, kivéve a magánbefektetőknek a támogatható vállalkozásokban történő közvetlen befektetéseik tekintetében nyújtott adóösztönzők vonatkozásában;

a pénzügyi közvetítőket, a befektetőket és az alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása;

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

a (2) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalások esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

a pénzügyi közvetítőket az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni;

a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozást olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. E követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt vagy a pénzügyi közvetítőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás útján választják ki;

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

az intézkedés eredményeképpen a pénzügyi közvetítő olyan befektetéseket valósít meg, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből;

kölcsön és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az eszköz névértékét kell figyelembe venni;

kezességvállalás esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

a kkv-k szintjén a támogatás teljesíti az 1407/2013/EU rendeletben foglalt feltételeket; valamint

az e cikk (5), (6), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételek kivételével az e cikkben foglalt valamennyi feltétel teljesül; valamint

a támogatható vállalkozásoknak tőkebefektetést, kvázisajáttőke-befektetést vagy hitelbefektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át;

még nem osztott nyereséget;

nem összefonódás útján jött létre.

nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,25 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

alapkutatás;

ipari kutatás;

kísérleti fejlesztés;

megvalósíthatósági tanulmány.

személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

amennyiben az infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján;

az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani;

az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni;

amennyiben az infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, a tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei.

személyi jellegű ráfordítások;

az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

a támogatott projekt céljai;

a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig;

a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

a helyiségek átalakításának költségei;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

az uniós szabványok túlteljesítése révén lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül attól, vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok;

uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését.

az elfogadott uniós szabványoknak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés az említett szabványok hatálybalépése előtt történik, és az említett szabványok kötelezővé válásukkor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre;

meglévő közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek felújítása, feltéve, hogy az uniós szabványok a járművek üzembe helyezésekor még nem voltak hatályban, és kötelezővé válásukkor nem válnak visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járművekre.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

ha a beruházás végrehajtása és befejezése több mint három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 20 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10 %-a;

ha a beruházás végrehajtása és befejezése egy–három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 5 %-a.

amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek;

amennyiben a beruházás az energiahatékonyság javításához kapcsolódik i. lakóépületekben, ii. oktatási vagy szociális szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületekben, iii. a közigazgatáshoz vagy az igazságszolgáltatáshoz, a rendvédelemhez, a tűzoltási tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekre szánt épületekben, illetve iv. az i., ii. vagy iii. alpontban említett olyan épületekben, amelyekben az i., ii. vagy iii. alpontban említettektől eltérő tevékenységek a belső alapterület kevesebb mint 35 %-át foglalják el, az elszámolható költség a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez szükséges teljes beruházási költség, feltéve, hogy épület-korszerűsítés esetén az energiahatékonyság javítása a primerenergia-igény legalább 20 %-os csökkenését eredményezi, új épület esetén pedig a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 39 ) végrehajtó nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbértékhez képest legalább 10 % primerenergia-megtakarítást biztosít. A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani;

minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozandók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

villamosenergiát és/vagy hőt termelő, integrált helyszíni megújulóenergia-létesítmények;

a helyszíni megújulóenergia-létesítmény által termelt energia tárolására szolgáló berendezések;

az épületet használók elektromos gépjárműveinek feltöltésére szolgáló, az épületbe beépített berendezések és kapcsolódó infrastruktúra;

az épület digitalizációját – elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését – célzó beruházások. A támogatható beruházások közé tartozhatnak adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékekre vagy strukturált kábelezésre korlátozódó beavatkozások, vagy szükség esetén a passzív hálózat épületen kívüli, magánterületen lévő, adathálózathoz tartozó része. Az adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése nem tartozik a támogatható beruházások körébe.

a támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató refinanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (pl. faktoring, forfetírozás);

az e bekezdés alapján nyújtott teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladja meg a 30 millió EUR-t;

a támogatást kkv-knak vagy kis méretű közepes tőkeértékű vállalatoknak nyújtják;

a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződésekre nyújtják;

az energiahatékonyság-alapú szerződés a (3) bekezdés b) pontjában említett épületek valamelyikére vonatkozik.

villamos energiát és/vagy hőt termelő, integrált helyszíni megújulóenergia-létesítmény;

a helyszíni megújulóenergia-létesítmény által termelt energia tárolására szolgáló berendezések;

az épületet használók elektromos gépjárműveinek feltöltésére szolgáló, az épületbe beépített berendezések és a kapcsolódó infrastruktúra;

az épület digitalizációját – elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését – célzó beruházások. A támogatható beruházások közé tartozhatnak adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékekre vagy strukturált kábelezésre korlátozódó beavatkozások, vagy szükség esetén a passzív hálózat épületen kívüli, magánterületen lévő, adathálózathoz tartozó része. Az adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése nem tartozik a támogatható beruházások körébe.

A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

amennyiben a beruházás összköltségén belül a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, például egy már meglévő létesítmény könnyen azonosítható kiegészítő alkotórészeként, az elszámolható költségek e megújuló energiához kapcsolódó költségek;

amennyiben a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna, a megújuló energiához kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek;

bizonyos kisméretű létesítmények esetében, ahol azért nem lehet megvalósítani kevésbé környezetbarát beruházást, mert nem léteznek korlátozott méretű létesítmények, az elszámolható költség a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez kapcsolódó beruházás teljes költsége.

az elszámolható költségek 45 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés a) vagy b) pontja alapján állapítják meg;

az elszámolható költségek 30 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg.

új és innovatív technológia által hosszú távon kínált lehetőségek; vagy

a diverzifikáció szükségessége; vagy

hálózati korlátok és hálózati stabilitás; vagy

a rendszer (integrációs) költségei; vagy

a biomassza támogatása miatt a nyersanyagpiacokon kialakuló torzulások elkerülésének szükségessége.

a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

vezetékes széles sávú hálózat kiépítése a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására azokon a területeken, ahol nincs olyan már meglévő vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítésének időkeretén, de legalább két éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózat, amely megbízhatóan képes legalább 30 Mbps letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítani. Ezt a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. Nem támogathatók azok a területek, ahol van legalább egy olyan már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózat, amely képes megbízhatóan biztosítani legalább 30 Mbps letöltési sebességet. A támogatott hálózatnak a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább 30 Mbps letöltési sebesség (célsebesség) megbízható biztosítására;

vezetékes széles sávú hálózat kiépítése a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására azokon a területeken, ahol nincs olyan már meglévő vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítésének időkeretén, de legalább két éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózat, amely megbízhatóan képes legalább 100 Mbps letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítani, amit a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. Nem támogathatók azok a területek, ahol van legalább egy olyan már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózat, amely képes megbízhatóan biztosítani legalább 100 Mbps letöltési sebességet. A támogatott hálózatnak a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább 300 Mbps letöltési és 100 Mbps felöltési sebesség (célsebesség) megbízható biztosítására;

vezetékes széles sávú hálózat kiépítése kizárólag a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására azokon a területeken, ahol csak egy olyan már meglévő vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítésének időkeretén, de legalább két éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózat van, amely megbízhatóan képes legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-nál kisebb letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítani. Ezt a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. Nem támogathatók azok a területek, ahol van egy olyan már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózat, amely képes megbízhatóan biztosítani legalább 300 Mbps letöltési sebességet. Nem támogathatók azok a területek sem, ahol van legalább két olyan, már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózat, amely képes megbízhatóan biztosítani legalább 100 Mbps letöltési sebességet. A támogatott hálózatnak a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania,és képesnek kell lennie legalább 1 Gbps letöltési sebesség (célsebesség) megbízható biztosítására.

a feltérképezésnek azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes, a (3) bekezdésben – a beruházás típusától függően – meghatározott küszöbsebesség megbízható biztosítására képes, már létező köz- és magánhálózatot. A feltérképezést a következők szerint kell elvégezni: i. a tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; ii. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100x100 méteres rácsok alapján. Mind az i., mind a ii. pont esetében a feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett intézkedés fő jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének egy megfelelő weboldalon történő közzététele révén (nemzeti szinten is). A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik az intézkedést, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak a célterületen már létező vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett, a (3) bekezdésben meghatározott küszöbsebesség megbízható biztosítására képes hálózataikra vonatkozó, megfelelően alátámasztott információkat. Ha a támogatást nyújtó hatóság a támogatott infrastruktúra kiépítésére három évnél rövidebb vagy hosszabb időkeretet fogad el, ugyanez az időkeret – amely nem lehet rövidebb két évnél – alkalmazható annak értékelésére is, hogy az előző mondatban említett hálózatok kiépítése hitelt érdemlően tervezettnek tekinthető-e. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóinak nyújtott támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján. A versenyeztetéses kiválasztási eljárás céljából a támogatást nyújtó hatóság előzetesen objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi odaítélési kritériumokat állapít meg, amelyeket az igényelt támogatási összeggel együtt mérlegelni kell. Hasonló minőségi feltételek esetén a támogatást a legkisebb támogatási igénnyel fellépő ajánlattevőnek kell odaítélni;

amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják vezetékes széles sávú hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hatóság biztosítja a hálózat üzemeltetéséhez felhasznált források és a rendelkezésére álló egyéb források közötti számviteli szétválasztást. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

a feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes már létező mobilhálózatot, a beruházás típusától függően. A feltérképezést maximum 100x100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell;

a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett intézkedés fő jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének egy megfelelő weboldalon történő közzététele révén (nemzeti szinten is). A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik az intézkedést, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak a célterületen már létező vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózataikra vonatkozó, megfelelően alátámasztott információkat. Ha a támogatást nyújtó hatóság a támogatott infrastruktúra kiépítésére három évnél rövidebb vagy hosszabb időkeretet fogad el, ugyanez az időkeret – amely nem lehet rövidebb két évnél – alkalmazható annak értékelésére is, hogy az előző mondatban említett hálózatok kiépítése hitelt érdemlően tervezettnek tekinthető-e. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.

az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóinak nyújtott támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján. A versenyeztetéses kiválasztási eljárás céljából a támogatást nyújtó hatóság előzetesen objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi odaítélési kritériumokat állapít meg, amelyeket az igényelt támogatási az igényelt támogatási összeggel együtt mérlegelni kell. Hasonló minőségi feltételek esetén a támogatást a legkisebb támogatási igénnyel fellépő ajánlattevőnek kell odaítélni;

amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják passzív mobilhálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hatóság biztosítja a hálózat üzemeltetéséhez felhasznált források és a hatóság rendelkezésére álló egyéb források közötti számviteli szétválasztást. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján.

azokon a területeken, ahol nincs olyan már meglévő vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítésének időkeretén, de legalább két éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózat, amely megbízhatóan képes legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosítani, ha a következő kumulatív feltételek teljesülnek: i. a feltérképezés és a nyilvános konzultáció figyelembe veszi az 52. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, már létező vagy hitelt érdemlően tervezett vezetékes széles sávú hálózatokat is; ii. a támogatott vezeték nélküli állandó helyű 4G vagy 5G hozzáférési megoldás képes legalább 30 Mbps letöltési sebességet és az érintett területeken már létező vagy hitelt érdemlően tervezett vezetékes hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet biztosítani;

azokon a területeken, ahol nincs olyan már meglévő vagy a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítésének időkeretén, de legalább két éven belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózat, amely megbízhatóan képes legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítani, ha a következő kumulatív feltételek teljesülnek: i. a feltérképezés és a nyilvános konzultáció figyelembe veszi az 52. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, már létező vagy hitel érdemlően tervezett vezetékes széles sávú hálózatokat is; ii. a támogatott vezeték nélküli állandó helyű 4G vagy 5G hozzáférési megoldás képes legalább 300 Mbps letöltési és 100 Mbps feltöltési sebességet, valamint az érintett területeken már létező vagy hitelt érdemlően tervezett vezetékes hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet biztosítani.

a kedvezményezettnek az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy olyan külső finanszírozás igénybevételével, amely nem tartalmaz állami pénzügyi támogatást. Amennyiben a kedvezményezett 25 %-os hozzájárulását külső finanszírozással biztosítják különböző finanszírozási forrásokat ötvöző beruházási platformon keresztül, az előző mondatban meghatározott azon feltétel helyébe, amely szerint a külső finanszírozás nem tartalmazhat állami pénzügyi támogatást, új követelmény lép, amely szerint a platformon legalább 30 % magánberuházásnak kell jelen lennie;

az infrastruktúra kiépítése esetében csak az (EU) 2021/1153 rendelet szerinti elszámolható beruházási költségeknek minősülő költségek jogosultak támogatásra;

a projektet az (EU) 2021/1153 rendelettel összhangban a következő módok egyikén kell kiválasztani:

a projektnek olyan konnektivitási képességeket kell lehetővé tennie, amelyek meghaladják a meglévő jogi kötelezettségekhez kapcsolódó követelményeket, például a frekvenciahasználati joghoz kötődőket;

a projektnek az 52. cikk (7) és (8) bekezdésével, vagy adott esetben az 52a. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell biztosítania a harmadik felek nyílt nagykereskedelmi hozzáférését, az átengedést is beleértve.

a valamely 5G folyosó határon átnyúló szakaszának az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó iránymutatásokban azonosított közlekedési folyosó mentén történő kiépítésére irányuló beruházások (TEN-T folyosók), amelyek megfelelnek a következő egyedi kumulatív feltételeknek:

az egyes számítástechnikai berendezések, szuper-számítástechnikai berendezések és adatinfrastruktúrák összekapcsolásával az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás céljait támogató páneurópai terabit gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló olyan beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

egyes társadalmi-gazdasági fókuszpontok felhőalapú infrastruktúráit összekapcsoló gerinchálózat határon átnyúló valamely szakaszának kiépítésére irányuló beruházások, amelyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

tenger alatti kábelhálózat kiépítésére irányuló beruházások, melyek teljesítik a következő egyedi kumulatív feltételeket:

új széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásra való előfizetés vagy alacsonyabb letöltési sebességű meglévő előfizetés legalább 30 Mbps letöltési sebességű szolgáltatásra való cseréje céljából a fogyasztók rendelkezésére álló utalványrendszerek, feltéve, hogy minden, legalább 30 Mbps letöltési sebességet megbízhatóan biztosítani képes elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult támogatásra az utalványrendszer keretében, ugyanakkor az utalványok nem ítélhetők oda az azonos sebességet biztosító szolgáltatások közötti váltásra vagy a legalább 30 Mbps letöltési sebességű meglévő előfizetés cseréjére;

új széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásra való előfizetés vagy alacsonyabb letöltési sebességű meglévő előfizetés legalább 100 Mbps letöltési sebességű szolgáltatásra való cseréje céljából a kkv-k rendelkezésére álló utalványrendszerek, feltéve, hogy minden, legalább 100 Mbps letöltési sebességet megbízhatóan biztosítani képes szolgáltató jogosult támogatásra az utalványrendszer keretében, ugyanakkor az utalványok nem ítélhetők oda az azonos sebességet biztosító szolgáltatások közötti váltásra vagy a legalább 100 Mbps letöltési sebességű meglévő előfizetés cseréjére.

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

működési támogatás.

infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és – a prezentációk, programok és látogatók tekintetében – a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez – kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység – kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

gyártás-előkészítési támogatás; valamint

terjesztési célú támogatás.

előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.

az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

kotrás.

az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 20 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 20 millió EUR-t, de nem haladja meg az 50 millió EUR-t;

az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 50 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget.

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

kotrás.

az 56e. cikk (2) és (4) bekezdésének, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának, az 56e. cikk (6) és (7) bekezdésének, az 56e. cikk (8) bekezdése a) és b) pontjának, valamint az 56e. cikk (9) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások esetében projektenként;

az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja ii. és iii. alpontjának, az 56e. cikk (8) bekezdése d) pontjának, az 56e. cikk (10) bekezdésének és az 56f. cikk hatálya alá tartozó támogatások esetében végső kedvezményezettenként.

meg kell felelnie a (2)–(9) bekezdés valamelyikében meghatározott feltételeknek; valamint

amennyiben a finanszírozást kölcsön formájában nyújtják a végső kedvezményezettnek, a kamatláb tekintetében meg kell felelnie legalább a kölcsön nyújtása idején alkalmazandó referencia-kamatláb alapkamatlábának.

támogatás csak azokhoz a projektekhez nyújtható, amelyek teljesítik az 52. cikkben meghatározott valamennyi összeegyeztethetőségi feltételt, amennyiben e bekezdés c) és d) pontja eltérően nem rendelkezik;

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t;

a projekt kizárólag olyan társadalmi-gazdasági fókuszpontokat kapcsol össze, amelyek általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott közigazgatási szervek, állami vagy magánszervezetek. Nem támogathatók az ebben a pontban meghatározottaktól eltérő elemeket vagy szervezeteket magában foglaló projektek;

az 52. cikk (4) bekezdésétől eltérve az azonosított piaci hiányosságot rendelkezésre álló megfelelő térkép vagy – ilyen térkép hiányában – nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni, az alábbiak szerint:

támogatás kizárólag az olyan gáz- és villamosenergia-infrastruktúrára irányuló beruházásokra nyújtható, amelyek a belső energiapiaci jogszabályok alapján nincsenek mentesítve harmadik fél hozzáférésére, a díjakra és az átengedésre vonatkozó szabályozás alól, a következő projektkategóriák tekintetében:

a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre irányuló beruházási támogatás megfelel a következő követelményeknek:

Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg az a) pontban említett projektenként a 150 millió EUR-t. Az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a b) pontban említett projektenként a 75 millió EUR-t.

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a következő összegeket:

nem nyújtható támogatás olyan képzéshez, amelynek célja a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfelelés.

a kikötők kivételével infrastruktúrára irányuló támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

a kikötői infrastrukturális projektekre irányuló támogatás megfelel a következő követelményeknek:

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek az a) vagy b) pont szerint nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t.

támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 100 millió EUR-t.

támogatás kizárólag a következő projektekre nyújtható:

Az a) pont sérelme nélkül amennyiben a támogatási intézkedés az energiahatékonyság javításához kapcsolódik 1) lakóépületekben, 2) oktatási vagy szociális szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületekben vagy az igazságszolgáltatáshoz, a rendvédelemhez vagy a tűzoltási tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekre szánt épületekben, 3) a közigazgatáshoz kapcsolódó tevékenységekre szánt épületekben vagy 4) az 1), 2) vagy 3) alpontban említett olyan épületekben, amelyekben az 1), 2) vagy 3) alpontban említettektől eltérő tevékenységek a belső alapterület kevesebb mint 35 %-át foglalják el, a támogatás olyan intézkedésekre is nyújtható, amelyek egyidejűleg javítják az említett épületek energiahatékonyságát és tartalmazzák a következő beruházások egyikét vagy mindegyikét:

A támogatás végső kedvezményezettje lehet vagy az épület tulajdonosa vagy bérlője, attól függően, hogy ki kapja meg a finanszírozást a projekthez;

az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg az a) pontban említett projektenként az 50 millió EUR-t;

az InvestEU Alap támogatása keretében nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a b) pontban említett projektenként az 50 millió EUR-t végső kedvezményezettenként és épületenként;

a fenti b) pontban említett épületek energiahatékonyságát javító óvintézkedésekhez nyújtott támogatás az energia hatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez is kapcsolódhat, a következő feltételek mellett:

támogatás a következőkre nyújtható:

▼C3

▼M4

az a) pont i., ii. és iii. alpontja alá tartozó projektek esetében az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 75 millió EUR-t. Az a) pont iv., v. és vi. alpontja alá tartozó projektek esetében az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 30 millió EUR-t;

az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg projektenként a 15 millió EUR-t és azt a következőknek nyújtják:

az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 15 millió EUR-t, és azt olyan kkv-knak vagy kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják, amelyek a fő tevékenységeiket támogatott területeken végzik, feltéve, hogy a finanszírozást nem a 2. cikk 61a. pontjában meghatározott tevékenységáthelyezésre használják;

az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 2 millió EUR-t és azt kkv-knak vagy kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják.